A gázszámlát elsősorban az épület hőigénye befolyásolja. Egy régi, szigeteletlen, rosszul záródó nyílászárókkal rendelkező családi ház esetében a fűtött levegő szinte akadálytalanul távozik a falakon, a tetőn és az ablakokon át. A hőveszteség a fűtés valós pénznyelője. Ezzel szemben a modern, vastagon szigetelt, alacsony energiaigényű épületben a kazán sokkal kisebb teljesítményen is elegendő hőt termel, a gázfelhasználás drámaian alacsonyabb. A gázfűtéssel kapcsolatos legnagyobb kiadás tehát gyakran nem a gáz, hanem a rossz szigetelés pénzben kifejezett ára.
A fűtési rendszer állapota és típusa a döntő!
Egy elavult, harminc-negyven éves, nyílt égésterű gázkazán vagy régi gázkonvektor csupán 60-75%-os hatásfokkal üzemel. Ez azt jelenti, hogy az elégetett gáz energiájának jelentős része hasznosítatlanul távozik a kéményen keresztül, gyakorlatilag a szabadtér fűtését fizetjük. Ezzel szemben a modern, kötelezően beépítendő kondenzációs gázkazán elérheti akár a 95-98%-os hatásfokot is, hiszen a távozó füstgázban rejlő hőenergiát is visszanyeri a kondenzáció révén. Ez a különbség önmagában, más beavatkozás nélkül is 15-30%-os megtakarítást jelenthet a gázszámlán. A beruházás bár nagyobb kezdeti kiadást jelent, a megtérülési ideje a jelenlegi energiaárak mellett jelentősen lecsökkent. A kondenzációs technológia hosszútávon a leggazdaságosabb választás.
Fűtésszerelőként hangsúlyoznunk kell a rendszer szabályozásának fontosságát is. A nem megfelelően beállított, túlméretezett kazán folyamatosan ki-be kapcsol, ami felesleges gázfogyasztással jár, ráadásul a készüléket is amortizálja. A termosztátos radiátorszelepek és a modern, időjárásfüggő szabályozással ellátott termosztátok beépítése teszi lehetővé a hőmérséklet helyiségenkénti és napszakonkénti optimalizálását. Ez utóbbi különösen fontos, mivel lehetővé teszi, hogy a kazán a külső hőmérséklet függvényében, sokkal alacsonyabb vízhőmérséklettel üzemeljen, ami a kondenzációs technológia hatásfokát maximálisan kihasználja. Ezzel elkerülhető a túlfűtés, és a szobák hőmérséklete az igényeknek megfelelően csökkenthető.
Energetikai felújítás
Szintén fontos terület az épület energetikai burkának javítása, beleértve a homlokzati szigetelést, a födém és a tető szigetelését, valamint a nyílászárók cseréjét. Hiába került beszerelése a piacon a leghatékonyabb kazán, ha a megtermelt hő szinte azonnal elillan a falakon keresztül. Egy komplett felújítás során a két területet szinkronban kell fejleszteni. Az optimális hőszigetelés mellett már egy kisebb teljesítményű, olcsóbb kazán is elegendő lehet.
A gázhasználat és a lakás hőmérséklete közötti összefüggés az egyik legfontosabb tényező a téli rezsiköltségek alakulásában. Mivel Magyarországon a fűtési célú energiafelhasználás jelentős részét a földgáz biztosítja, minden egyes fokos változtatás közvetlenül és érezhetően megjelenik a pénztárcánkban.
A hőmérséklet és a költségek kapcsolata
Érdemes megjegyezni, hogy minden egyes Celsius-fokos hőmérséklet-csökkentéssel körülbelül 6% energiát takaríthatunk meg. Ez azt jelenti, hogy ha a lakást 23 fok helyett csak 21 fokra fűtjük fel, a gázszámlánk akár 12%-kal is alacsonyabb lehet. Ez a hatás hatványozottan érvényesül a jelenlegi rezsiszabályozás mellett, ahol az átlagfogyasztás feletti köbméterekért piaci árat kell fizetni. Egy rosszul megválasztott alap-hőmérséklet könnyen átlökheti a háztartást a kedvezményes sávból a drágább kategóriába.
Milyen az ideális hőfok?
Az ideális hőmérséklet meghatározásakor érdemes különbséget tenni a helyiségek funkciója között, mivel nem mindenhol van szükség ugyanarra a melegre. A nappaliban és a gyerkeszobában töltjük a legtöbb időt ébren, így a 20-22°C tekinthető optimálisnak. A konyhai sütés-főzés során keletkező pluszhő miatt itt elegendő a 18-20°C. Az egészséges és pihentető alváshoz a szakértők a hűvösebb, 18-19°C-os levegőt javasolják. Ez nemcsak a gázfogyasztást csökkenti, de javítja az alvásminőséget is. A fürdőszobában rövid ideig tartózkodunk, de akkor fontos a komfort, így a 23-24°C az elvárt. Az előszoba és ritkán használt helyiségek esetében bőven elég a 15-17°C fokos temperálás.
Ne feledjük, hogy a túl alacsony hőmérséklet, a 15-16°C alatti is kockázatos lehet. A falak áthűlése miatt megjelenhet a páralecsapódás és a penész, aminek az eltüntetése később többe kerülhet, mint a megspórolt gáz ára. A hatékonyság kulcsa a programozható termosztát, amely éjszakára vagy távollétünk idejére visszaveszi a fűtést, de nem hagyja teljesen kihűlni a lakást.
A szakember által végzett rendszeres karbantartás is elengedhetetlen, mivel a vízkő, az égéstermék lerakódások és a rossz beállítások gyorsan visszavetik a kazán hatásfokát, és drágább, egyenetlenebb fűtést eredményeznek. Alapvetően tehát a gázfűtés költségeit a tudatos tervezés, a modern technológia alkalmazása és az épület hőveszteségének minimalizálása révén lehet tartósan kontrollálni.